„Polt Péter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Életpályája: e Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
74. sor: | 74. sor: | ||
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével --> |
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével --> |
||
}}}} |
}}}} |
||
'''Polt Péter''' ([[Budapest]], [[1955]]. [[szeptember 6.]] –)<ref name=":0">{{Cite web |url=http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |title=Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján |accessdate=2018-11-28 |publisher=Legfőbb Ügyészség |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181026184141/http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |archivedate=2018-10-26|format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref> magyar [[jogász]], ügyész, |
'''Polt Péter''' ([[Budapest]], [[1955]]. [[szeptember 6.]] –)<ref name=":0">{{Cite web |url=http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |title=Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján |accessdate=2018-11-28 |publisher=Legfőbb Ügyészség |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181026184141/http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |archivedate=2018-10-26|format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref> magyar [[jogász]], ügyész, tanszékvezető egyetemi tanár, volt [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fideszes]] politikus, 2000–2006 között, valamint 2010-től [[Magyarország]] [[Ügyészség#A legfőbb ügyész|legfőbb ügyésze]]. A [[2017]]-es [[Befolyás-barométer]] szerint ő [[Magyarország]] 18. legbefolyásosabb személye. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
A budapesti [[Veres Pálné Gimnázium]]ban érettségizett, majd 1975-ben felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.<ref name=":0" /> Emellett posztgraduális képzésen vett részt a [[Strasbourgi Egyetem|Strasbourgi Egyetemen]]{{Wd|Q157575}} és a [[Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia|Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián]]{{Wd|Q1141717}}.<ref name=":0" /> |
A budapesti [[Veres Pálné Gimnázium]]ban érettségizett, majd 1975-ben felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.<ref name=":0" /> Emellett posztgraduális képzésen vett részt a [[Strasbourgi Egyetem|Strasbourgi Egyetemen]]{{Wd|Q157575}} és a [[Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia|Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián]]{{Wd|Q1141717}}.<ref name=":0" /> |
||
A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] ÁJK [[büntetőjog]]i tanszékének tanársegédje lett. [[1985]]-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.<ref name=":0" /> 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.<ref name=":0" /> 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd |
A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] ÁJK [[büntetőjog]]i tanszékének tanársegédje lett. [[1985]]-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.<ref name=":0" /> 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.<ref name=":0" /> 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd esti tanácsadó az [[Igazságügyi Minisztérium|Igazságügyi Minisztériumnál]]. 1999 és 2007 között a [[Széchenyi István Egyetem]]<nowiki/>en egyetemi oktató.<ref name=":0" /> 2011-ben [[PhD]]-fokozatot szerzett a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en, majd ugyanott 2016-ban [[Habilitáció|habilitált]].<ref name=":0" /> 2017-től tanszékvezető egyetemi tanár a [[Nemzeti Közszolgálati Egyetem]] Rendészettudományi Karán.<ref name=":0" /> |
||
A |
Angolul és németül beszél. A magyar és az európai büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén angolul és magyarul is publikál. <ref>{{Cite web|title=Polt Péter publikáció|url=https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?nwi=1&inited=1&ty_on=1&url_on=1&cite_type=2&orderby=3D1a&location=mtmt&stn=1&AuthorID=10020753}}</ref> |
||
== Közéleti pályafutása == |
== Közéleti pályafutása == |
||
=== A legfőbb ügyészségig === |
=== A legfőbb ügyészségig === |
||
1993-ban belépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]be.<ref name=":2">{{Cite web |url=https://nepszava.hu/1145503_polt-az-ugyeszsegnek-nincs-koze-a-fideszhez |title=Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez |accessdate=2018-11-29 |date=2017-11-13 |publisher=[[Népszava]] Online}}</ref> Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.<ref name=":4">{{Cite web|title=Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész|url=https://index.hu/belfold/2010/11/26/polt_peter/|date=2010-11-26|accessdate=2018-11-29|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> 1995. június 30-ától az állampolgári jogok [[országgyűlési biztos|országgyűlési biztosának]] általános helyettese (az ombudsman akkor [[Gönczöl Katalin]] volt), megválasztásakor kilépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]ből.<ref name=":3">{{Cite web |url=http://www.parlament.hu/egy-kepviselo-adatai?p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=/internet/cplsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p201 |title=Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján |accessdate=2018-11-29 |publisher=parlament.hu}}</ref><ref name=":2" /> Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az [[Országgyűlés]] megválasztotta [[Ügyészség|legfőbb ügyésszé]], [[Györgyi Kálmán (jogász)|Györgyi Kálmán]] utódjaként.<ref name=":3" /> Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét |
1993-ban belépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]be.<ref name=":2">{{Cite web |url=https://nepszava.hu/1145503_polt-az-ugyeszsegnek-nincs-koze-a-fideszhez |title=Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez |accessdate=2018-11-29 |date=2017-11-13 |publisher=[[Népszava]] Online}}</ref> Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.<ref name=":4">{{Cite web|title=Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész|url=https://index.hu/belfold/2010/11/26/polt_peter/|date=2010-11-26|accessdate=2018-11-29|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> 1995. június 30-ától az állampolgári jogok [[országgyűlési biztos|országgyűlési biztosának]] általános helyettese (az ombudsman akkor [[Gönczöl Katalin]] volt), megválasztásakor kilépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]ből.<ref name=":3">{{Cite web |url=http://www.parlament.hu/egy-kepviselo-adatai?p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=/internet/cplsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p201 |title=Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján |accessdate=2018-11-29 |publisher=parlament.hu}}</ref><ref name=":2" /> Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az [[Országgyűlés]] megválasztotta [[Ügyészség|legfőbb ügyésszé]], [[Györgyi Kálmán (jogász)|Györgyi Kálmán]] utódjaként.<ref name=":3" /> Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét. Az [[Országgyűlés]]ben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.<ref name=":4" /><ref>{{Cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/20031117polt.html |title=Polt Pétert hetedszer is leszavazták |accessdate=2018-11-29 |date=2003-11-17 |publisher=[[Origo.hu]]}}</ref> |
||
Mandátuma 2006-ban járt le, utódja [[Kovács Tamás (jogász)|Kovács Tamás]] katonai főügyész lett, miután [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] első jelöltjét, [[Horányi Miklós|Horányi Miklóst]] a kormánypártok ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]–[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) nem támogatták.<ref name=":4" /> Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.<ref name=":4" /> |
Mandátuma 2006-ban járt le, utódja [[Kovács Tamás (jogász)|Kovács Tamás]] katonai főügyész lett, miután [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] első jelöltjét, [[Horányi Miklós|Horányi Miklóst]] a kormánypártok ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]–[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) nem támogatták.<ref name=":4" /> Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.<ref name=":4" /> |
||
92. sor: | 92. sor: | ||
2010-ben [[Schmitt Pál]] köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.<ref name=":4" /> 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.<ref>{{Cite web|title=Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke|url=https://index.hu/kulfold/eu/2011/05/28/polt_peter_lett_az_unios_legfobb_ugyeszek_elnoke/|publisher=[[Index.hu]]|date=2011-05-28|accessdate=2018-11-29}}</ref> |
2010-ben [[Schmitt Pál]] köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.<ref name=":4" /> 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.<ref>{{Cite web|title=Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke|url=https://index.hu/kulfold/eu/2011/05/28/polt_peter_lett_az_unios_legfobb_ugyeszek_elnoke/|publisher=[[Index.hu]]|date=2011-05-28|accessdate=2018-11-29}}</ref> |
||
A legfőbb ügyész vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet, konkrét ügyekkel ugyanakkor nem foglalkozik. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (új Be.) 29.§-a, valamint a 8/2018. LÜ utasítás határozza meg a büntetőeljárásokban eljáró ügyészek hatáskörét és illetékességét. |
|||
Polt másodszori legfőbb ügyészi kinevezése óta meredeken zuhant a politikai [[Korrupciós bűncselekmények|korrupciós ügyekben]] indított büntetőeljárások száma; ahol mégis indult, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban – írta meg 2015-ben az [[Átlátszó.hu]].<ref>{{Cite web|title=Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma|url=https://atlatszo.hu/2015/02/06/polt-peter-kinevezese-ota-meredeken-zuhan-a-politikai-korrupcios-ugyekben-inditott-buntetoeljarasok-szama/|publisher=[[Átlátszó.hu]]|date=2015-02-06|accessdate=2018-11-30}}</ref> A Legfőbb Ügyészség több olyan ügyben is (pl. Budapest Szíve, [[Elios-ügy]]) megszüntette a nyomozást, ahol az [[Európai Csalás Elleni Hivatal]] (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált.<ref>{{Cite web|title=Hiába voltak visszaélések az EU szerint, a BRFK megszüntette az eljárást|url=https://index.hu/belfold/2017/06/14/hiaba_voltak_visszaelesek_az_eu_szerint_a_brfk_megszuntette_az_eljarast/|date=2017-06-14|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?|author=Szalai Bálint|url=https://index.hu/gazdasag/2018/01/18/mi_lesz_orban_vejevel_most_hogy_lesz_nyomozas/|date=2018-01-18|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben|author=Miklósi Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/02/12/ugyeszseg_olaf_elios/|date=2018-02-12|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> [[Ingeborg Grässle]]{{Wd|Q85551}}, az [[Európai Parlament]] költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az [[Elios-ügy]] kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki nem válaszolt a képviselő azon kérdésére, hogy vádat emelne-e [[Orbán Viktor]] egyik családtagja ellen.<ref>{{Cite web|title=Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek|author=Tenczer Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/03/26/valodi_nyomozas_van_-_bizonygatja_polt_az_ep-nek/|date=2018-03-26|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> |
|||
A Polt Péter vezette ügyészség munkájának hatékonyságát – egyes médiumok és közszereplők állításával szemben - jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A Legfőbb Ügyészség 2015-ös átfogó vizsgálata és friss statisztikai adatai szerint, az elmúlt 10 év számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9 %-ában utasították el a feljelentést és 38,8 %-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok 2016. évre 7,6 %-ra és 25,7 %-ra estek vissza. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva – a korrupciós bűncselekmények esetében. Az elmúlt tíz év átlagában az összes korrupciós cselekmény 58,1 %-a vádemeléssel fejeződött be. (Az összes cselekménnyel kapcsolatos vádemelést tekintve ez az arány: 32,7%)<ref>{{Cite web|title=A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés átfogó vizsgálatáról|url=http://ugyeszseg.hu/a-legfobb-ugyeszseg-sajtokozlemenye-a-korrupcios-buncselekmenyek-elleni-fellepes-atfogo-vizsgalatarol/|date=2015-06-01}}</ref><ref>{{Cite web|title=Hét éves az állami intézmények korrupció elleni összefogása Magyarországon|url=http://ugyeszseg.hu/het-eves-az-allami-intezmenyek-korrupcio-elleni-osszefogasa-magyarorszagon/|date=2018-12-10}}</ref> |
|||
Az [[OCCRP]]{{Wd|Q7102061}} nemzetközi újságírói szervezet banki bizonyítékokkal alátámasztott tényfeltárása szerint [[Azerbajdzsán]] egy nemzetközi feketekassza segítségével fizetett le európai politikusokat: a pénzből összesen több mint 9 millió dollár (2,3 milliárd forint) Magyarországra is érkezett abban az időszakban, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkosként elhíresült [[Ramil Səfərov|Ramil Safarovot]]. A Polt Péter által vezetett ügyészség úgy jutott arra az álláspontra, hogy nem kell nyomozni, hogy közben 13 ezer oldalnyi banki dokumentum igazolta a nemzetközi [[pénzmosás]]i tevékenységet.<ref>{{Cite web |url=https://atlatszo.hu/2017/12/28/hiaba-tettunk-feljelentest-nem-nyomoznak-az-azeri-penzmosoda-utan/ |title=Hiába tettünk feljelentést, nem nyomoznak az azeri pénzmosoda után |accessdate=2019-01-02 |date=2017-12-28 |publisher=[[Átlátszó.hu]]}}</ref> |
|||
A legfőbb ügyész általános utasítása alapján, a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége –- az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik..Az OLAF 2017-re vonatkozó éves jelentéséből is kitűnik, hogy az elmúlt hét évben tett igazságügyi ajánlások nyomán befejezett nyomozásokat követő vádemelések és megszüntetések magyarországi 47 %-os aránya egyértelműen magasabb, mint az Európai Unió 42 %-os átlaga.<ref>{{Cite web|title=OLAF 2017. évi jelentése|url=http://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/olaf_report_2017_en.pdf}}</ref><ref>{{Cite web|title=Az OLAF és Magyarország Ügyészségének együttműködése|url=http://ugyeszseg.hu/hogyan-mukodik-egyutt-az-olaf-es-a-magyar-ugyeszseg/}}</ref> A legfőbb ügyész és a magyar ügyészség ezzel kapcsolatos munkájáról az OLAF igazgatója is elismerően nyilatkozott.<ref>{{Cite web|title=Govanni Kessler OLAF Főigazgató köszönő levele Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznek|url=http://ugyeszseg.hu/govanni-kessler-olaf-foigazgato-koszono-levele-dr-polt-peter-legfobb-ugyesznek/}}</ref> |
|||
2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást rendelt el az ügyben.<ref>{{Cite web|title=Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el|author=Fábián Tamás|url=https://index.hu/belfold/2018/01/22/a_fougyeszseg_nyomozast_rendelt_el_az_elios-ugyben/|date=2018-01-22|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.<ref>{{Cite web|author=Rényi Pál Dániel|title=Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség|url=https://444.hu/2018/11/06/buncselekmeny-hianyaban-megszuntette-az-eliosszal-szembeni-nyomozast-az-ugyeszseg|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[444.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében|author=Flachner Balázs|url=https://index.hu/gazdasag/2018/11/06/elios_nyomozast_vege/|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> Ladislav Hamran, az [[Eurojust]] elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.<ref>[http://ugyeszseg.hu/ladislav-hamran-az-eurojust-elnokenek-az-ugyeszseg-napjan-magyarul-elmondott-beszede/ Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde]</ref> |
|||
[[Ingeborg Grässle]]{{Wd|Q85551}}, az [[Európai Parlament]] költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az [[Elios-ügy]] kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki a 2018. március 22-ei nyílt levelében részletes tájékoztatást adott az OLAF által kezdeményezett eljárásokról.<ref>{{Cite web|title=Polt Péter levele Ingeborg Grasle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének|url=http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/|date=2018-03-26}}</ref>2018. január 11-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és a Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22-én nyomozást rendelt el az ügyben, amelynek teljesítésével a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg.<ref>{{Cite web|title=Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben|author=Miklósi Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/02/12/ugyeszseg_olaf_elios/|date=2018-02-12|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref>2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.<ref>{{Cite web|title=Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek|author=Tenczer Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/03/26/valodi_nyomozas_van_-_bizonygatja_polt_az_ep-nek/|date=2018-03-26|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el|author=Fábián Tamás|url=https://index.hu/belfold/2018/01/22/a_fougyeszseg_nyomozast_rendelt_el_az_elios-ugyben/|date=2018-01-22|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|author=Rényi Pál Dániel|title=Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség|url=https://444.hu/2018/11/06/buncselekmeny-hianyaban-megszuntette-az-eliosszal-szembeni-nyomozast-az-ugyeszseg|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[444.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében|author=Flachner Balázs|url=https://index.hu/gazdasag/2018/11/06/elios_nyomozast_vege/|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> |
|||
Ladislav Hamran, az [[Eurojust]] elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.<ref>[http://ugyeszseg.hu/ladislav-hamran-az-eurojust-elnokenek-az-ugyeszseg-napjan-magyarul-elmondott-beszede/ Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde]</ref> |
|||
== Családja == |
== Családja == |
||
Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a [[Magyar Nemzeti Bank]] személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója. |
|||
Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a [[Magyar Nemzeti Bank]] személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, aki éles kritikákat kapott azután, hogy a személyzeti ügyek felelőseként a jegybank alkalmazni kezdte mostohalányát.<ref name=":1">{{Cite web|title=Polt Péter ötmilliót kereső felesége felvette Polt lányát is a jegybankba|url=https://24.hu/belfold/2017/05/25/polt-peter-otmilliot-kereso-felesege-felvette-polt-lanyat-is-a-jegybankba/|publisher=[[24.hu]]|date=2017-05-25|accessdate=2018-11-29}}</ref><ref>{{CitPer|aut=|tit=Diósgyőri papírgyár|per=[[HVG|Heti Világgazdaság]]|subtit=új pozíció a legfőbb ügyész feleségének|date=2018-11-29|fasc=48|pag=78|issn=1217-9647}}</ref> |
|||
Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.<ref name=":5">{{Cite web|title=Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották|url=http://www.origo.hu/itthon/20000502polt.html|publisher=[[Origo.hu]]|date=2000-05-02|accessdate=2018-11-29}}</ref> Polt Petra és nővére a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en szerzett jogi diplomát. |
Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.<ref name=":5">{{Cite web|title=Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották|url=http://www.origo.hu/itthon/20000502polt.html|publisher=[[Origo.hu]]|date=2000-05-02|accessdate=2018-11-29}}</ref> Polt Petra és nővére a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en szerzett jogi diplomát. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
122. sor: | 126. sor: | ||
[[Kategória:1955-ben született személyek]] |
[[Kategória:1955-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:Élő személyek]] |
[[Kategória:Élő személyek]] |
||
[[Kategória:Budapesten született személyek]] |
A lap 2019. március 18., 08:51-kori változata
Polt Péter | |
Született | 1955. szeptember 6. (68 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | három gyermek[1] |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. legfőbb ügyésze | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2010. december 14. | |
Helyettes |
|
Köztársasági elnök | |
Előd | Kovács Tamás |
A Harmadik Magyar Köztársaság 3. legfőbb ügyésze | |
Hivatali idő 2000. május 16. – 2006. május 16. | |
Helyettes | |
Köztársasági elnök | |
Előd | Györgyi Kálmán |
Utód | Kovács Tamás |
Politikai pályafutása | |
Párt | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (1993–1995)[2] |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | jogtudomány |
Tudományos fokozat | |
Munkahelyek | |
Eötvös Loránd Tudományegyetem | 1983–2017 |
Széchenyi István Egyetem | 1999–2007 |
Nemzeti Közszolgálati Egyetem | 2017– |
Tudományos publikációk száma | 217 (2018. augusztus 7.)[3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polt Péter (Budapest, 1955. szeptember 6. –)[4] magyar jogász, ügyész, tanszékvezető egyetemi tanár, volt Fideszes politikus, 2000–2006 között, valamint 2010-től Magyarország legfőbb ügyésze. A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 18. legbefolyásosabb személye.
Életpályája
A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.[4] Emellett posztgraduális képzésen vett részt a Strasbourgi Egyetemen és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián .[4]
A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK büntetőjogi tanszékének tanársegédje lett. 1985-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.[4] 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.[4] 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd esti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumnál. 1999 és 2007 között a Széchenyi István Egyetemen egyetemi oktató.[4] 2011-ben PhD-fokozatot szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd ugyanott 2016-ban habilitált.[4] 2017-től tanszékvezető egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán.[4]
Angolul és németül beszél. A magyar és az európai büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén angolul és magyarul is publikál. [5]
Közéleti pályafutása
A legfőbb ügyészségig
1993-ban belépett a Fideszbe.[2] Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.[6] 1995. június 30-ától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt), megválasztásakor kilépett a Fideszből.[7][2] Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.[7] Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét. Az Országgyűlésben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.[6][8]
Mandátuma 2006-ban járt le, utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok (MSZP–SZDSZ) nem támogatták.[6] Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.[6]
Második terminus (2010–)
2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz–KDNP koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.[6] 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.[9]
A legfőbb ügyész vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet, konkrét ügyekkel ugyanakkor nem foglalkozik. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (új Be.) 29.§-a, valamint a 8/2018. LÜ utasítás határozza meg a büntetőeljárásokban eljáró ügyészek hatáskörét és illetékességét.
A Polt Péter vezette ügyészség munkájának hatékonyságát – egyes médiumok és közszereplők állításával szemben - jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A Legfőbb Ügyészség 2015-ös átfogó vizsgálata és friss statisztikai adatai szerint, az elmúlt 10 év számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9 %-ában utasították el a feljelentést és 38,8 %-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok 2016. évre 7,6 %-ra és 25,7 %-ra estek vissza. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva – a korrupciós bűncselekmények esetében. Az elmúlt tíz év átlagában az összes korrupciós cselekmény 58,1 %-a vádemeléssel fejeződött be. (Az összes cselekménnyel kapcsolatos vádemelést tekintve ez az arány: 32,7%)[10][11]
A legfőbb ügyész általános utasítása alapján, a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége –- az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik..Az OLAF 2017-re vonatkozó éves jelentéséből is kitűnik, hogy az elmúlt hét évben tett igazságügyi ajánlások nyomán befejezett nyomozásokat követő vádemelések és megszüntetések magyarországi 47 %-os aránya egyértelműen magasabb, mint az Európai Unió 42 %-os átlaga.[12][13] A legfőbb ügyész és a magyar ügyészség ezzel kapcsolatos munkájáról az OLAF igazgatója is elismerően nyilatkozott.[14]
Ingeborg Grässle , az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az Elios-ügy kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki a 2018. március 22-ei nyílt levelében részletes tájékoztatást adott az OLAF által kezdeményezett eljárásokról.[15]2018. január 11-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és a Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22-én nyomozást rendelt el az ügyben, amelynek teljesítésével a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg.[16]2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.[17][18][19][20]
Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.[21]
Családja
Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója.
Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.[1] Polt Petra és nővére a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát.
Jegyzetek
- ↑ a b Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ a b c Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez. Népszava Online, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ Polt Péter publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. augusztus 7. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
- ↑ a b c d e f g h Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján (PDF). Legfőbb Ügyészség. [2018. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
- ↑ Polt Péter publikáció
- ↑ a b c d e Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Index.hu, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ a b Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján. parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ Polt Pétert hetedszer is leszavazták. Origo.hu, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke. Index.hu, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- ↑ A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés átfogó vizsgálatáról, 2015. június 1.
- ↑ Hét éves az állami intézmények korrupció elleni összefogása Magyarországon, 2018. december 10.
- ↑ OLAF 2017. évi jelentése
- ↑ Az OLAF és Magyarország Ügyészségének együttműködése
- ↑ Govanni Kessler OLAF Főigazgató köszönő levele Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznek
- ↑ Polt Péter levele Ingeborg Grasle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének, 2018. március 26.
- ↑ Miklósi Gábor: Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben. Index.hu, 2018. február 12. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Tenczer Gábor: Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek. Index.hu, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Fábián Tamás: Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el. Index.hu, 2018. január 22. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség. 444.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Flachner Balázs: Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében. Index.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
- ↑ Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde
Források
- MTI Ki kicsoda 2006. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2005. 1380. o.
- Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- Polt Péter adatlapja az ELTE ÁJK honlapján. Eötvös Loránd Tudományegyetem. [2005. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
- Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján (PDF). Legfőbb Ügyészség. [2018. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 28.)